Szalonnán kolbászból van a kerítés? – Humoros helynevek etimológiája I.

Bemutatkozik a NÉV-állomás legújabb, Humoros helynevek etimológiája című sorozata!

Az etimológia, azaz a szófejtés tudománya a szavak, kifejezések eredetét kutatja. Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek vizsgálhatók eredetük szempontjából. A helynevek eredete összehasonlító-történeti vizsgálati módszerrel állapítható meg, hosszú és alapos, történeti adatokat feldolgozó tudományos munka eredményeként. Egy tulajdonnév másik tulajdonnévvel vagy közszóval való összecsengése könnyen lehet véletlen is. Szakszerű, tudományos magyarázat csak azon alapulhat, hogy az adott helynév első, legrégebbről ismert, valamint további történeti alakjaiból indulunk ki, semmiképp sem a maiból.

Sorozatunkban humoros(nak tűnő) helynevekkel és azok eredetével foglalkozunk: vajon a megnevezések hátterében is humoros történetek állnak? A mai képzettársításaink megegyeznek vagy egyáltalán kapcsolatban állnak egy-egy helynév eredetével?

Első vizsgált helynevünk Szalonna.

Szerző: Harangozó Réka Anna

Szalonna község Magyarország északkeleti részén található, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ma a település neve formailag – a csak írásban jelentkező kezdőbetűtől eltekintve – azonos a szalonna közszavunkkal. Az azonos alak azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a település neve az ennivaló nevéből keletkezett. 

Szalonna település helységnévtáblája 

A Szalonna helynév a Kiss Lajos-féle Földrajzi nevek etimológiai szótára (FNESz.) szerint szláv eredetű, de bizonytalanok a pontos részletek, több szláv nyelvben is találunk vele összefüggésbe hozható adatokat. Az egyik lehetőség, hogy egy szerb–horvát Slaven, cseh Slověn vagy egy lengyel Slawien személynév -ja képzős származéka rejlik benne. A másik lehetőség – ami ráadásul összefüggésbe hozható a szalonna közszóval –, hogy mivel a település közelében egy enyhén sós vizű forrás található, a magyar helység neve a szláv Solna helynév átvétele. Ez ’sós viz’-et jelent, és töve ugyanarra az ősszláv szóra vezethető vissza, mint a szalonna alapjául szolgáló szláv szóé, melynek  eredeti jelentése: ’sózott’. 

Szalonna település légifelvételen (a kép forrása: Wikipédia) 

Ha tehát a Szalonna településnév víznévből keletkezett, etimológiailag végső soron valóban van némi köze a közszóhoz, még ha nem is közvetlenül belőle származik. A közszó és a víznév egymástól függetlenül került a magyarba, mai alakjuk egybeesése pedig a mindkét szóra ható nyelvi változások eredménye. Sőt az is elképzelhető, hogy a mai magyar névváltozat hangalakjára a szalonna köznév is hatással lehetett. Ezt nevezzük népetimológiának: amikor a névhasználók a számukra ismeretlen idegen nevet (itt: Szolna) egy hozzá hasonló alakú szóval (itt: a szalonná-val) kötnek össze, alakját ahhoz igazítják.

Persze nem ez az egyetlen magyar helynév, amely ’sós’ jelentésű szláv előzményre megy vissza. Rokonságukhoz tartozik például a székelyföldi Szalompatak nevének előtagja is (FNESz.). 

Hogy a kerítés kolbászból van-e Szalonnán, annak megállapítása viszont már túlmutat az etimológia keretein. 

Hivatkozott irodalom 

FNESz. = Kiss Lajos 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–4., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.