NÉV-állomás

 A NÉV-állomás a blog.hu-ra költözött. Új címünk: nevallomas.blog.hu .

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Ha „régi magyar” személynevekre gondolunk, eszünkbe juthat az igen népszerű Zalán , néhányaknak esetleg a ritka Csepel vagy Ete is. De vajon valóban léteztek ezek a nevek az ezer évvel korábbi magyar névanyagban? A honfoglalás leghosszabb leírása Béla király íródeákjától származik, akit névtelensége miatt – mivel csupán P. magiszterként hivatkozik magára – Anonymusként szoktunk emlegetni. Történetírói művében, a Gesta Hungarorumban 57 fejezeten keresztül beszéli el a Kárpát-medence meghódításának történetét. Ez a mi szempontunkból azért érdekes, mert a napjainkban használt vagy felelevenített régi magyar személynevek jó része ebből a műből származik. Arra azonban csak a 20. század folyamán kezdtek rájönni a kutatók, hogy Anonymus a geszta cselekményének jelentős részét, valamint a szereplőket – s szükségszerűen a neveiket is – alkotói fantáziája segítségével hozta létre. A következőkben vizsgáljuk meg az íródeák leggyakrabban használt névalkotási módszerét A

Folytatjuk Gulyás László Szabolcs történésszel készített interjúnkat, amelynek első része  ide kattintva  olvasható. A személynevek történettudományi hasznosíthatóságáról már esett szó az interjúnk első részében. A helynevek is lehetnek forrásai a történettudománynak? Ha igen, milyen esetekben? Természetesen a helynevek is kiváló források a történész számára, hiszen azok is a társadalom által létrehozott és használt termékek. Utalhatnak többek között a múltbeli természetföldrajzi jellemzőkre (például növényzetre, állatvilágra, terepviszonyokra),  az adott régióban folytatott gazdasági tevékenységre, a település lakóira, birtokosára, létrejöttének körülményeire, alapításának idejére és még hosszasan lehetne sorolni. Legeredményesebben a településtörténeti vizsgálatok során lehet ezeket felhasználni, sőt, a helynévanyag szisztematikus elemzése nélkül gyakorlatilag lehetetlen ilyen kutatásokat hatékonyan végezni. A csaknem ezeréves Tihanyi alapítólevél is számos magyar földrajzi nevet őri

A sok ezer Magyarországon is adható név közül számos kötődik a decemberhez.   Hogyan kapcsolódnak e nevek más nevekhez?  Némelyik kérdés talán nem is olyan egyszerű!  A linkre kattintva ismét próbára teheted névtani tudásod. https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSe4CsIiA0IeEk3HALrNmsNXUyynkMf_loCujkO8tDitmc9Q6g/viewform Benda Zoltán, A tél hajnalán

Interjúalanyunk a korábbi beszélgetőpartnereinktől eltérően nem névkutató, hanem középkorász, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem oktatója. S hogy mi köze lehet akkor a nevek kutatásához? Azt mondja el ő maga!  Gulyás László Szabolcs történész,  a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem oktatója Történészként hogyan jutott el a nevekhez? Az érdeklődésem még egyetemi hallgató koromra megy vissza: a TDK-dolgozatom elkészítése során eszméltem rá arra, hogy a középkori jobbágyság társadalom- és gazdaságtörténeti célú vizsgálata során a személyneveket mindenképpen fel kell használni. A legfontosabb kérdés ezzel összefüggésben a „hogyan” volt. Ugyanis, habár több ismert középkorász foglalkozott kutatásai során a jobbágynevekkel, az az eljárás, ahogyan ezeket elemezték, és megpróbálták belőlük a történeti információt kinyerni, egyáltalán nem volt következetes, nem állt mögötte szilárd módszertan. A fő kérdés e szempontból az, hogy a családnevek előzm

Az idei év utolsó előtti kvízével búcsúztatjuk lassan az őszt, amelyben a novemberhez kötődő nevek rejtenek érdekességeket. Tedd próbára a nevekről való tudásodat az alábbi linkre kattintva!  https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSe2S7-jfBi3DzqzvxPSnTlGqkGdb90cIKQ46jP0vsirQ_9opA/viewform

Az október sem maradhat kvíz nélkül! Az e hónaphoz kapcsolódó nevek is számos érdekességet rejtenek. Tedd próbára a nevekről való tudásodat az alábbi linkre kattintva! Nem lesz könnyű, de unalmas sem!  https://www.fyrebox.com/play/5japgdqaokk1vznz2r/

  Szerző: Wendl Dávid Elköltöztünk, új címünk:  https://nevallomas.blog.hu/ E cikk a NÉV-állomás új felületén is olvasható ide kattintva ! Fajszi felfedezőutunkat folytatva ez alkalommal egy olyan helyet ismerhetünk meg, amelynek megközelítése talán inkább ajánlott e virtuális határbejárás formájában, mint személyesen. E hely nem más, mint a hírhedt Lányos-koboja, amelynek neve a lányos melléknév és a koboja (‘áradás vájta, időszakosan vízzel telt vízmeder’ jelentésű) földrajzi köznév (egyszersmind valódi tájszó) összetételéből alakult. A Lányos-koboja légifelvételen, apály idején (Fotó: Balogh Roland József) A fent látható kép (drónnal való) elkészítéséhez a helynévgyűjtőknek – a bevezetőben írott intelemmel ellentétben – a koboja partján személyesen kell megvetni a lábukat.  Helynévgyűjtők a koboja nyomában De hol is van pontosan a Lányos-koboja? Fajsz nyugati határa, vagyis a Duna felé pillantva a hosszan elnyúló Sziget tárul elénk, amelynek neve is egyértelműen utal e határrész egy

Kvízzel köszöntjük az őszt, jöjjenek a szeptemberhez (is) kapcsolódó nevek! Az irodalmi névadás, a latin eredetű névkincs és más izgalmas területek nevei közül válogattunk. Tedd próbára tudásod az alábbi linkre kattintva! https://www.fyrebox.com/play/5japgdqaokyk8wvzow

Szerző: Wendl Dávid Dél felé véve az irányt, Fajsz belterületének déli határától két kilométerre megpillanthatnánk a népnyelvben leginkább Kovács halma -ként ismert helyet, ha nem olvadna bele szinte teljesen a környezetébe.  Kovács halma műholdfelvételen (Forrás: Google Maps) Kovács halma a Fajsz határát borító, emberi szem számára végtelennek tűnő szántóföldek egyikének kicsiny szelete. A lassan hullámzó búzatábla a határ egy ősi, hajdanán fontos szerepet betöltő kiszögellését rejti.  Kovács halma területi kontextusában (Forrás: Google Maps) A határban kanyargó, egykor környezete számára az életet jelentő Váradi-fok egy dombot ölelt körül, amely mint környezeténél magasabban fekvő terület menedéket nyújthatott embernek és jószágnak egyaránt a Duna időről időre erdőt és mezőt elárasztó vizétől. Jóllehet mára a fok medre kiszáradt, a dombot elhordták, a sárközi táj arcán ránccá vált nyomaik még felfedezhetők a légifelvételeken. Kovács halma műholdfelvételen (Google Maps)  és az 1879