Helyek, amelyekhez vér tapad: Lányos-koboja – Földrajzi neveink nyomában V.
Szerző: Wendl Dávid
Elköltöztünk, új címünk: https://nevallomas.blog.hu/
E cikk a NÉV-állomás új felületén is olvasható ide kattintva!
Fajszi felfedezőutunkat folytatva ez alkalommal egy olyan helyet ismerhetünk meg, amelynek megközelítése talán inkább ajánlott e virtuális határbejárás formájában, mint személyesen. E hely nem más, mint a hírhedt Lányos-koboja, amelynek neve a lányos melléknév és a koboja (‘áradás vájta, időszakosan vízzel telt vízmeder’ jelentésű) földrajzi köznév (egyszersmind valódi tájszó) összetételéből alakult.
 |
| A Lányos-koboja légifelvételen, apály idején (Fotó: Balogh Roland József) |
A fent látható kép (drónnal való) elkészítéséhez a helynévgyűjtőknek – a bevezetőben írott intelemmel ellentétben – a koboja partján személyesen kell megvetni a lábukat.
 |
| Helynévgyűjtők a koboja nyomában |
De hol is van pontosan a Lányos-koboja?
Fajsz nyugati határa, vagyis a Duna felé pillantva a hosszan elnyúló Sziget tárul elénk, amelynek neve is egyértelműen utal e határrész egykori földrajzi státuszára.
 |
| A Sziget 1839-ben és 2023-ban (Forrás: MNL 1839 és Google Earth) |
E „sziget” ártéri (időszakosan, a Duna vízállásától függően vízzel borított) erdejében fekszik az az ősi vízmeder, amely egykor teljes egészében a Duna medrének része volt. A ma ismert Sziget nyugati része ugyanis a 19. századi folyószabályozásokat megelőzően folyamatosan víz alatt állt, később azonban e területen már csak az áradások idején csaptak fel a Duna vizének hullámai.
 |
| A terület 1968-ban egy áradás, 1973-ban egy apály idején (Forrás: fentről.hu) |
 |
| A koboja 2023-ban, áradás idején (Forrás: Google Earth) |
Fajsz határában több ilyen koboja is ismert, amelyeket a helyiek névvel különböztetnek meg. Ilyen a Kerek-koboja, a Pap-koboja, valamint az itt bemutatott Lányos-koboja. E medertípus (a koboja földrajzi megnevezéssel együtt) megtalálató a Kalocsai-Sárköz más Duna menti településeinek határában is.
 |
| A Lányos-koboja területi kontextusában |
De miért lányos a koboja?
Nagy Endre 1967-es helynévgyűjtésének anyaga, s az abban e helyről írottak adnak választ a kérdésünkre, egyszersmind e cikk címére is magyarázattal szolgálnak.
“Mély vizű öböl. Fürdésre alkalmatlan, életveszélyes állóvíz. Fenekén iszappal borított, éles kövek vannak. Nevét az ott vízbe fúlt lányokról kapta. Azóta sokan belefulladtak.”
Egy fajszi lakos beszámolója pedig (szintént Nagy anyagából) így szól 1967-ből:
“A Lányos-kobojáhó már a jószágot se erestyük köze, mert legutóbb a Keserű Mise, meg a két gyerök is akkó fulladt bele, mikó ja marhákat akarták kihajtani bele.”
E fent írtak a Lányos-kobojára és többnyire a Duna menti kobojákra máig igazak: itatásra, fürdésre alkalmatlan, veszélyes állóvizek, amelyek partjára napjainkban is horgászni járnak csupán a helyiek közül néhányan.
Források
MNHP: Égy. = A 2022-es élőnyelvi adatok a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében végzett élőnyelvi gyűjtés anyagából származnak.
Nagy Endre 1967. Fajsz földrajzi nevei. Kézirat.
Térkép
