Kvízek

A NÉV-állomás a blog.hu-ra költözött. Új címünk: nevallomas.blog.hu.

Nevekről januárban...

Nevekről februárban...

Népszerű cikkeink

„Én csak egy egyszerű történész vagyok”, avagy hogyan hasznosulhatnak a nevek egy történész kutatásában? – Interjú Gulyás László Szabolccsal

Kép
Interjúalanyunk a korábbi beszélgetőpartnereinktől eltérően nem névkutató, hanem középkorász, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem oktatója. S hogy mi köze lehet akkor a nevek kutatásához? Azt mondja el ő maga!  Gulyás László Szabolcs történész,  a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem oktatója Történészként hogyan jutott el a nevekhez? Az érdeklődésem még egyetemi hallgató koromra megy vissza: a TDK-dolgozatom elkészítése során eszméltem rá arra, hogy a középkori jobbágyság társadalom- és gazdaságtörténeti célú vizsgálata során a személyneveket mindenképpen fel kell használni. A legfontosabb kérdés ezzel összefüggésben a „hogyan” volt. Ugyanis, habár több ismert középkorász foglalkozott kutatásai során a jobbágynevekkel, az az eljárás, ahogyan ezeket elemezték, és megpróbálták belőlük a történeti információt kinyerni, egyáltalán nem volt következetes, nem állt mögötte szilárd módszertan. A fő kérdés e szempontból az, hogy a családnevek előzm
Tovább olvasom »

„Én csak egy egyszerű történész vagyok”, avagy hogyan hasznosulhatnak a nevek egy történész kutatásában? – Interjú Gulyás László Szabolccsal 2.

Kép
Folytatjuk Gulyás László Szabolcs történésszel készített interjúnkat, amelynek első része  ide kattintva  olvasható. A személynevek történettudományi hasznosíthatóságáról már esett szó az interjúnk első részében. A helynevek is lehetnek forrásai a történettudománynak? Ha igen, milyen esetekben? Természetesen a helynevek is kiváló források a történész számára, hiszen azok is a társadalom által létrehozott és használt termékek. Utalhatnak többek között a múltbeli természetföldrajzi jellemzőkre (például növényzetre, állatvilágra, terepviszonyokra),  az adott régióban folytatott gazdasági tevékenységre, a település lakóira, birtokosára, létrejöttének körülményeire, alapításának idejére és még hosszasan lehetne sorolni. Legeredményesebben a településtörténeti vizsgálatok során lehet ezeket felhasználni, sőt, a helynévanyag szisztematikus elemzése nélkül gyakorlatilag lehetetlen ilyen kutatásokat hatékonyan végezni. A csaknem ezeréves Tihanyi alapítólevél is számos magyar földrajzi nevet őri
Tovább olvasom »

Így vezet minket az orrunknál fogva Anonymus: A Gesta Hungarorum személynévalkotásai 1.

Kép
Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Ha „régi magyar” személynevekre gondolunk, eszünkbe juthat az igen népszerű Zalán , néhányaknak esetleg a ritka Csepel vagy Ete is. De vajon valóban léteztek ezek a nevek az ezer évvel korábbi magyar névanyagban? A honfoglalás leghosszabb leírása Béla király íródeákjától származik, akit névtelensége miatt – mivel csupán P. magiszterként hivatkozik magára – Anonymusként szoktunk emlegetni. Történetírói művében, a Gesta Hungarorumban 57 fejezeten keresztül beszéli el a Kárpát-medence meghódításának történetét. Ez a mi szempontunkból azért érdekes, mert a napjainkban használt vagy felelevenített régi magyar személynevek jó része ebből a műből származik. Arra azonban csak a 20. század folyamán kezdtek rájönni a kutatók, hogy Anonymus a geszta cselekményének jelentős részét, valamint a szereplőket – s szükségszerűen a neveiket is – alkotói fantáziája segítségével hozta létre. A következőkben vizsgáljuk meg az íródeák leggyakrabban használt névalkotási módszerét A
Tovább olvasom »