Interjúk

A NÉV-állomás a blog.hu-ra költözött. Új címünk: nevallomas.blog.hu.


Gulyás László Szabolccsal névkutatásról a történettudományban


1. rész: „Én csak egy egyszerű történész vagyok”, avagy hogyan hasznosulhatnak a nevek egy történész kutatásában? – Interjú Gulyás László Szabolccsal 1.

2. rész: „Én csak egy egyszerű történész vagyok”, avagy hogyan hasznosulhatnak a nevek egy történész kutatásában? – Interjú Gulyás László Szabolccsal 2.


Kecskés Judittal a selmeci hagyomány diákragadványneveiről


1. rész: A „Liliputi hobbitörténész” és a „Klónozott Playboy” – Interjú Kecskés Judittal a selmeci hagyomány diákragadványneveiről 1.

2. rész: A „majomkirály” és a „Nyelvújító Ezermester” – Interjú Kecskés Judittal a selmeci hagyomány diákragadványneveiről 2.


Takács Judittal a viccekben megjelenő személynevekről


1. rész: Miért nem figyelsz Móricka? Avagy személynevek a viccekben – Interjú Takács Judit nyelvésszel 1.

2. rész: Miért nem figyelsz Móricka? Avagy személynevek a viccekben – Interjú Takács Judit nyelvésszel 2.


Raátz Judittal az utónévadás elveiről, eseteiről


1. rész: Minek nevezzelek? – Interjú Raátz Judittal, az Utónévbizottság tagjával 1.

2. rész: Minek nevezzelek? – Interjú Raátz Judittal, az Utónévbizottság tagjával 2.

Népszerű cikkeink

„Én csak egy egyszerű történész vagyok”, avagy hogyan hasznosulhatnak a nevek egy történész kutatásában? – Interjú Gulyás László Szabolccsal

Kép
Interjúalanyunk a korábbi beszélgetőpartnereinktől eltérően nem névkutató, hanem középkorász, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem oktatója. S hogy mi köze lehet akkor a nevek kutatásához? Azt mondja el ő maga!  Gulyás László Szabolcs történész,  a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem oktatója Történészként hogyan jutott el a nevekhez? Az érdeklődésem még egyetemi hallgató koromra megy vissza: a TDK-dolgozatom elkészítése során eszméltem rá arra, hogy a középkori jobbágyság társadalom- és gazdaságtörténeti célú vizsgálata során a személyneveket mindenképpen fel kell használni. A legfontosabb kérdés ezzel összefüggésben a „hogyan” volt. Ugyanis, habár több ismert középkorász foglalkozott kutatásai során a jobbágynevekkel, az az eljárás, ahogyan ezeket elemezték, és megpróbálták belőlük a történeti információt kinyerni, egyáltalán nem volt következetes, nem állt mögötte szilárd módszertan. A fő kérdés e szempontból az, hogy a családnevek előzm
Tovább olvasom »

Fosó-rét - Földrajzi neveink nyomában II.

Kép
Szerző: Wendl Dávid Sorozatunk bevezető részét követően... Első állomásunk a Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában, Kalocsától délnyugatra, a Duna partján fekvő Fajsz község. A település északi határrészén, a Bátyával közös határ mentén fekszik az a terület, amelyet a népnyelvben évszázadok óta Fosó-rét néven ismernek. De vajon mi motiválhatta e név születését? Fosó-rét az 1879-es kataszteri térképen A település az Árpád-korban a Duna menti ártérből kiemelkedő kicsiny földhátra épült. A házakat és a földeket a kezdetektől napjainkig gátak, töltések védik a Duna életet és halált jelentő vizétől. E vidéken – ugyancsak a dunai áradásoknak és a kanyargós folyómederből következően lassabb áramlásnak köszönhetően – évszázadokon át vízzel töltődhettek fel a talaj menti rétegek. A határt emiatt ősidők óta teljes egészében beborító egykori mocsár gyors apadása csak a 19. századi folyamszabályozást követően kezdődhetett meg. Természetes mederszakaszainak holtágakká válásával a Duna útvonalána
Tovább olvasom »

Kvíz: Nevekről októberben

Kép
Az október sem maradhat kvíz nélkül! Az e hónaphoz kapcsolódó nevek is számos érdekességet rejtenek. Tedd próbára a nevekről való tudásodat az alábbi linkre kattintva! Nem lesz könnyű, de unalmas sem!  https://www.fyrebox.com/play/5japgdqaokk1vznz2r/
Tovább olvasom »