„Én csak egy egyszerű történész vagyok”, avagy hogyan hasznosulhatnak a nevek egy történész kutatásában? – Interjú Gulyás László Szabolccsal 2.

Folytatjuk Gulyás László Szabolcs történésszel készített interjúnkat, amelynek első része ide kattintva olvasható.

A személynevek történettudományi hasznosíthatóságáról már esett szó az interjúnk első részében. A helynevek is lehetnek forrásai a történettudománynak? Ha igen, milyen esetekben?

Természetesen a helynevek is kiváló források a történész számára, hiszen azok is a társadalom által létrehozott és használt termékek. Utalhatnak többek között a múltbeli természetföldrajzi jellemzőkre (például növényzetre, állatvilágra, terepviszonyokra), az adott régióban folytatott gazdasági tevékenységre, a település lakóira, birtokosára, létrejöttének körülményeire, alapításának idejére és még hosszasan lehetne sorolni. Legeredményesebben a településtörténeti vizsgálatok során lehet ezeket felhasználni, sőt, a helynévanyag szisztematikus elemzése nélkül gyakorlatilag lehetetlen ilyen kutatásokat hatékonyan végezni.


A csaknem ezeréves Tihanyi alapítólevél is számos magyar földrajzi nevet őriz

A középkori helynevek iránt érdeklődő kutatók milyen forrásokhoz fordulhatnak?

Ez esetben is az okleveles forrásokat emelném ki elsősorban. Jól ismert sajátossága a középkori magyar forrásanyagnak, hogy a legnagyobb arányban birtokjogi tartalmú okleveleink maradtak fenn ebből a korszakból, amelyek olykor szinte hemzsegnek a földrajzi adatoktól. Ha középkori településtörténettel foglalkozik a kutató, akkor pedig az adott területre vonatkozó újkori forrásanyagot is szisztematikusan át kell néznie, hiszen ezek számos, a középkorra nézve is érvényes földrajzi információt dokumentálnak. Hatványozottan igaz ez továbbá a 18–19. századi kéziratos térképekre, amelyeken olykor tömérdek földrajzi adat, illetve helynév van feltüntetve. Ezek a folyószabályozások koráig általában hitelesen mutatják be a középkortól fennálló geográfiai viszonyokat. 


Fajsz község és a Duna a folyószabályozás előtt 1785-ben (Forrás: EKF.)

Dolgozik most valamilyen, a nevekhez kapcsolódó témán, kutatáson?

Mivel alapvetően a középkori gazdaság- és társadalomtörténet a kutatási területem, két évtizede rendszeresen előkerül munkám során a téma. Nemrégiben fejeztünk be például egy régész kolleginával egy, a középkori Bihar megye északi részére fókuszáló nagyobb ívű településtörténeti vizsgálatot, amelyben mind a régióból fennmaradt személyneveket, mind pedig a helyneveket felhasználtuk és elemeztük. Emellett, ha nem is módszertani jelleggel, de a későbbiekre nézve is vannak még ilyen terveim. Régóta dédelgetett ötletem például, hogy a középkori szőlőbirtokok neveinek névadási motivációját országos adatgyűjtés segítségével vizsgáljam, különösen azt a típust, amely a szőlőbirtokos nevéből jön létre. Hogy azonban lesz-e hozzá elegendő energia és affinitás, az egyelőre a jövő zenéje.

Források

EKF = Magyarország (1782−1785). Első katonai felmérés. (maps.arcanum.com)

Népszerű cikkeink

„Én csak egy egyszerű történész vagyok”, avagy hogyan hasznosulhatnak a nevek egy történész kutatásában? – Interjú Gulyás László Szabolccsal

Fosó-rét - Földrajzi neveink nyomában II.