Ha Katalin kopog, karácsony locsog
Szerző: Hauber Kitti
Ma ünnepeljük a Katalinok legismertebb névnapját. Rövid bejegyzésünkben megosztunk néhány érdekességet a névről.
A Katalin név görög–latin eredetű, valószínűleg a latin Catharina, de lehetséges, hogy nem közvetlenül e nyelvek valamelyikéből, hanem német közvetítéssel Katharina vagy olasz közvetítéssel Caterina alakban került át a magyar nyelvbe. Végső soron mindegyik alak a görög Aikatherine alakra vezethető vissza. A név jelentése bizonytalan. Egyes feltételezések szerint a név a görög nyelvben a ‘mindig tiszta’ jelentésű katharosz szóból alakult ki. Más elgondolás szerint a név nyíllal biztosan célzó személyt nevez meg, ugyanis az Aikatherine alakban Apollón görög isten szintén ‘nyilazó’-t jelentő Hakatosz ragadványnevét vélték felfedezni. De a névnek akár lehet köze az alvilág istennőjéhez, Hekatéhoz is, akit a sötétség, az éjszaka, a varázslás és boszorkányság úrnőjének, később az egyik holdistennőnek is tartottak.
Ha tehát Katalin napján fagy, akkor karácsonykor valószínűleg esni fog
Bár ma már nincs az újszülött lányoknak adott 100 leggyakoribb utónév között, a Katalin már az Árpád-kortól kezdve egészen a 20. század közepéig a legnépszerűbb női nevek egyikének számított. Ennek az egyik oka az, hogy nyolc különböző keresztény szentet is tisztelnek, akikről elnevezhették a született gyermeket, ezzel a szentet védőszentül választva a keresztségben. November 25-én emlékeztek meg Alexandriai Szent Katalinról, a 4. század elején vértanúhalált halt 18 éves szűzről, aki a legenda szerint kivégzése előtt több pogány bölcset is legyőzött egy vita során, halála után pedig testét az angyalok vitték el. Ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett Sziénai Szent Katalin (?1347–1380) is, domonkosrendi apáca, aki elérte, hogy XI. Gergely pápa visszatérjen Rómába a pápák úgynevezett avignoni fogsága után. Emellett leveleit teológiai tartalmuk mellett művészi értékük miatt is magasztalták. Emléknapja előbb április 29-én volt, később átkerült április 30-ra. Szintén Katalin névnapot ünneplünk február 13-án (Ricci Szent Katalin ünnepe), március 9-én (Bolognai Szent Katalin ünnepe), 22-én (Svéd Szent Katalin), május 5-én, szeptember 15-én (Genovai Szent Katalin) és december 31-én (Labouré Szent Katalin).
 |
| Alexandriai Szent Katalin (Caravaggio festménye, forrás: Wikipédia) |
A névnek számos beceneve alakult ki, többségük már a 13–14. századtól felbukkant az írásos emlékekben: Kacácska, Kaci, Kacika, Kata, Katácska, Katalinka, Kati, Katika, Kató, Katóca, Katinka, Katica, Katicácska, Katici, Katika, Katu, Katus, Katuska, Katka, Kacus, Katuci, Katya, Kátya, Katyi, Katyika, Katyó, Katalinka, Kiskata, Kiskató, Kiskati. Ezek közül a Kata, Katica, Katinka, Kató már önálló utónévként is anyakönyvezhető, míg a Karen, Karin, Katarina, Katrin és Kitti utónevek más nyelvi megfelelőkből és azok becézett alakjaiból váltak itthon is adható utónévvé.
A Katalin-naphoz népszokások is tartoznak. Úgy tartja a mondás: Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Vagyis ha ezen a napon fagy, akkor karácsonykor enyhe idő lesz. Ekkorra befejeződtek az őszi munkák, lezajlottak a bálok, lakodalmak, és szigorú munkaszüneti nap volt. Többek között se a lovakat befogni, se kenyeret sütni nem volt szabad. Éppen ezért idő jutott a jövőről gondolkodni: a lányok gyümölcsfa ágát tették vízbe, és ha az karácsonyig kizöldült, akkor a lány valószínűleg hamarosan férjhez ment. A fiúk pedig női inget tettek ezen a napon a párnájuk alá, remélve, hogy megálmodják, ki lesz a feleségük.
Felhasznált irodalom
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 1997. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Korona, Budapest.
Fercsik Erzsébet - Raátz Judit 2017. Örök névnaptár. Műszaki Kiadó, Budapest.
O. Nagy Gábor 1985. Magyar szólások és közmondások. 4. kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest.
Paládi-Kovács Attila et al. szerk. 1990. Magyar néprajz VII. Folklór 3. Népszokások, néphit, népi vallásosság. Akadémiai Kiadó, Budapest.
