Göröm - Földrajzi neveink nyomában III.
Szerző: Wendl Dávid
Kalocsa környéki körutazásunk következő állomása a Göröm vagy Tejke-sziget, Fajsz megközelítőleg 47 hektár kiterjedésű településrésze, amelynek elhelyezkedése az alábbi térképmetszeten látható.
 |
| Göröm elhelyezkedése Fajsz határában (Forrás: Google Maps) |
 |
| Göröm (Forrás: Google Maps) |
A terület környezetből való kiemelkedésére utal egyik elnevezése: a Tejke-sziget, avagy röviden Tejke. Az 1967-es gyűjtés adatközlői szerint „valamikor sok tejke volt errefelé”. A név forrásaként talán a Kalocsai-Sárközben ismert, 'kutyatej' jelentésű tejke tájszót azonosíthatjuk. A név utótagja (vagyis a sziget földrajzi köznév) a terület enyhe domborulatára utal. Az 1967-es gyűjtés információi szerint ezt vették figyelembe a kataszteri térképek készítésének idejében a névadásnál is. A helyiek a Tejke-sziget nevet ma is ismerik, ám a korábbi időkhöz hasonlóan az élőnyelvben inkább a Göröm elnevezés használatos.
 |
| Göröm másik neve, a Tejke-sziget az 1879-es kataszteri térképen (Forrás: Kt. 1879) |
A következő táblázatban a Göröm és a Tejke nevek és névváltozataik néhány előfordulása olvasható (a névadatok évszámával és forrásával).
A Göröm név alighanem a Göröndi Kertek adatban is látható görönd ('kiemelkedő terület, dombhát' jelentésű) földrajzi köznévre vezethető vissza (vesd össze a Tejke-sziget névvel).
 |
| Göröm egy 1839-es térképen Göröndi-kertek névalakban (Forrás: MNL 1839) |
Pusztán néhányat kiemelve számos előfordulása közül, e földrajzi köznév a dél-alföldi nyelvjárási régió Duna menti települései (pl. Bogyiszló vagy Fajsz) mellett (árnyalatnyit eltérő jelentésekben) az északkeleti nyelvjárási régióban (pl. Sárospatakon vagy Kisvárdán) gerind, gerint, geringy vagy gorond alakban hallható, míg gerend alakban Debrecen környékének tájszókincsét gazdagítja.
 |
| A görönd alakváltozatai. (Gyűjtőpontok jelölései vörössel: Bogyiszlói, Decs, Fajsz, Őcsény, Szekszárd, lilával: Sárospatak, Viss, zölddel: Kisvárda, Lónya, Tiszabezdéd, kékkel: Debrecen. A nyelvi adatok forrása: Bába-Nemes 2014: 157−159.) |
Egy feltételezhetően a Göröndi-kertek elnevezés mellett élő *Görönd-dűlő (kiejtve: göröndűlő) névalakban, a görönd tájszó földrajzi köznévi jelentésének elhomályosulásával bizonytalanná válhatott a névelemek határa a szóbeli névhasználatban (Görön + dűlő vagy Görönd + dűlő?). Ennek megerősítését szolgálhatná egy újabb élőnyelvi gyűjtés, ha annak során sikerülne bizonyítani, hogy a görönd földrajzi köznévként mára valóban nem része a helyi tájszókincsnek. Később a dűlő földrajzi köznév esetleges elmaradásával létrejöhetett (volna) a *Görön névalak. Azonban e névhez az 1967-es és 2022-es élőnyelvi gyűjtések tanúsága szerint is a -be/-ben helyviszonyrag járul, s egy feltételezett *Görönbe toldalékos alakban az n a képzés helye szerint hasonul a b hanghoz, amelynek eredménye kiejtve: Görömbe.
Ám e feltételezett *Görönd-dűlő névalakot kivéve a képletből is ugyanarra az eredményre juthatunk. A Göröndi-kertek névalak ugyanis egyértelműen utal a Görönd korábbi önálló létezésére, toldalékolt formájában *Göröndbe, amely pedig (a „kiesés”-ként ismert hangtani tendencia révén) kiejtve ugyancsak *Görömbe alakban realizálódhatott, s ennek hatására a név idővel alanyesetben is Göröm-mé válhatott.
Felhasznált irodalom
Bába Barbara – Nemes Magdolna 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Kuczy Károly 1980. A Kalocsa környéki földrajzi nevek vizsgálata. I. Az ember és a táj kapcsolatának tükröződése a földrajzi nevekben. Kalocsa Város Tanácsa, Kalocsa.
Nagy Endre 1967. Fajsz földrajzi nevei. Kézirat.
Források
MNHP: Égy. = A 2022-es élőnyelvi adatok a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében végzett élőnyelvi gyűjtés anyagából származnak.
TFK = Egy 2016-os Településfejlesztési koncepció... című dokumentum Fajsz község honlapján
Térképek
Kt. 1879 = Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század).
