DQN név, kirakira név – Japán utónevek 3.
Szerző: Péteri Julianna
Folytatjuk a japán utónevekről szóló cikksorozatunkat, melynek előző része itt olvasható.
Különös névadás – DQN név, kirakira név
Az utóbbi 30 évben erőteljes változás történt a japán névadási szokásokban. A jellegzetes végződések aránya a népszerű nevekben is csökkent, háttérbe szorult a szigorú társadalmi elvárásokat közvetítő nevek adása, és nyugati hangzású nevek kerültek be a névállományba, gyakoribbá váltak az uniszex nevek, valamint megjelentek az úgynevezett DQN (dokjun ’buta’) és kirakira (キラキラ ’ragyogó, fénylő’) nevek (ezekről lentebb még lesz szó).
Az új nevek esetében előfordul, hogy valamelyik kandzsi olvasata nem része a névnek: például a 輝空 Szora név esetében az első kandzsit nem ejtjük ki , csak a másodikat (空 szora ’égbolt’). A név kiejtése teljesen független is lehet a szóba jövő olvasatoktól: például a 聖颯 Sirjú esetében sem a 聖 (szei, só ’szent’), sem a 颯 (szacu, szó ’gyors’) olvasatai nem utalnak a név olvasatára, inkább asszociatív jellegűek. Ez sokszor problémához vezethet: az adott személyt nem ismerők rosszul ejtik ki vagy rosszul írják le a nevét, a ritka írásjegy-kombinációkat pedig nehezen jegyzik meg.
DQN neveknek manapság azokat az utóneveket tekintik, amelyek szembehelyezkednek a társadalmi elvárásokkal különleges írásmódjuk és hangzásuk miatt. A japán társadalom elítéli az ilyen neveket, mivel arra utalnak, hogy a szülő nem józan ítélőképességgel választott nevet a gyermekének. A dqname.jp oldalon, amelyen ilyen típusú neveket gyűjtenek össze, az egyik legtöbb megjegyzést a キック今日中 (Kikkukjódzsú ’mai rúgás’) név kapta. A megjegyzést írók kritizálták a név hosszúságát, a jelentés tisztázatlanságát (a キック kikku az angol kick szó japános ejtése), valamint megkérdőjelezték a névszerűségét.
A kirakira (‘ragyogó’) nevek hasonlítanak a DQN nevekre szokatlan írásmódjukkal és olvasatukkal, azonban ezek pozitív értelemben is lehetnek különlegesek. A szülők azzal a céllal választhatnak ilyen nevet, hogy a megszokottól eltérő, ragyogó hatást érjenek el vele. A társadalom azonban ezeket a neveket is erősen kritizálja, mivel többségüknek nincs egyértelmű olvasata, és gyakran létezik olyan, azonos hangalakú kifejezés, amely túlságosan gyakori vagy sértő szó, esetleg valamely kitalált karakter neve.
A Recstu Inc. kifejezetten a kirakira nevekhez készített egy mobiltelefonos alkalmazást, amelyben a játékosok tesztelhetik saját tudásukat. A könnyebb szinten a kandzsival megadott nevek helyes olvasatát kell kiválasztani két lehetőség közül, a nehezebb szinten a játékos saját maga gépeli be a helyesnek vélt olvasatot. A gyorsan és helyesen megadott válaszokkal pontokat lehet gyűjteni, az alkalmazást letöltők így egymással is versenyeznek.
A kirakira és a DQN nevet viselőknek is nagy az esélyük, hogy iskolai vagy munkahelyi előítéletek, sőt akár diszkrimináció áldozatai lesznek. A névviselők között azonban vannak olyanok, akik tudnak azonosulni a nevükkel, értékelik a szüleik ötletét, és a nevük védelmére kelnek. A másik lehetőség a névváltoztatás, amely Japánban csak indokolt esetben, bírósági jóváhagyással kérvényezhető.
A japánok nagy része nem tekinti elsődleges szempontnak az utónevek írásmódját, sokkal inkább a hangzás, a könnyen kiejthetőség a cél. Érthető is, hiszen csak a Meidzsi-restaurációt követően vált kötelezővé minden lakos nevének feljegyzése, korábban inkább csak szóban használták a neveket. Az olvashatóság érdekében a hivatalos iratokon mindig feltüntetik kanával a nevek olvasatát, így fontos ügyekben nem tévesztik el az adott nevet. Ahhoz pedig közvetlenebb társalgás esetén hozzászoktak már a japánok, hogy eltéveszthetik a nevük olvasatát.
Annak ellenére tehát, hogy a nevek írásmódja nem tekinthető elsődleges szempontnak, a DQN és kirakira nevek esetében, mint láttuk, mégis sok kritikát kap ez a szempont is.
Felhasznált irodalom
A DQN nevek honlapja
Mori-Kolbe, Noriko 2020. Child Naming Practice and Changing Trends in Modern Japan. The Coastal Review: An Online Peer-reviewed Journal 11/1: Article 2.
Unser-Schutz, Giancarla 2015. ’Don’t call my name kirakira!’: On the evaluation and discourse surrunding recent Japanese names. The International Association for Japanese Studies Newsletter 11: 42–57.
Unser-Schutz, Giancarla 2016. Naming names. Talking about new Japanese naming practices. Electronic Journal of Contemporary Japanese Studies 16/3: Article 9.
Szómagyarázó
