Sonkádon vajon különösen jól élnek húsvétkor? – Humoros helynevek etimológiája II.
Amint cikksorozatunk első részében is olvasható...
Az etimológia, azaz a szófejtés tudománya a szavak, kifejezések eredetét kutatja. Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek vizsgálhatók eredetük szempontjából. A helynevek eredete összehasonlító-történeti vizsgálati módszerrel állapítható meg, hosszú és alapos, történeti adatokat feldolgozó tudományos munka eredményeként. Egy tulajdonnév másik tulajdonnévvel vagy közszóval való összecsengése könnyen lehet véletlen is. Szakszerű, tudományos magyarázat csak azon alapulhat, hogy az adott helynév első, legrégebbről ismert, valamint további történeti alakjaiból indulunk ki, semmiképp sem a maiból.
Sorozatunkban humoros(nak tűnő) helynevekkel és azok eredetével foglalkozunk: vajon a megnevezések hátterében is humoros történetek állnak? A mai képzettársításaink megegyeznek vagy egyáltalán kapcsolatban állnak egy-egy helynév eredetével?
Sonkád
Szerző: Harangozó Réka Anna
Sonkád település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, kevesebb mint 10 km-re az Ukrajnába vezető tiszabecsi határátkelőhelytől. A község neve látszólag azonos a sonka közszavunk egyes szám második személyű birtokos személyjeles alakjával (sonkád). Aki azonban erre alapozva azt reméli, hogy odalátogatva a legjobb magyaros gasztroélményben lesz része, az legfeljebb a vakszerencsében bízhat: valójában ugyanis a két szó nem közös eredetre vezethető vissza.
 |
| A sonkádi református templom beltere (Forrás: Kemenesi János, Google Street View) |
A helység neve már a 12. században jelen van történeti forrásokban Sonkad alakban. A név a FNESz. szerint a régi magyar Sanka személynévből keletkezett, annak egy -d képzős alakja. A helynevek keletkezésének egyik típusát látjuk a példa alapján: Sonkád település neve a személynévi eredetű helynevek igencsak széles körű csoportjába tartozik; ezek tipikusan a birtokosuk nevéből jöttek létre. A Sank, Sanka egyébként a Sándor egyik középkori változata (vö. Slíz 2017: 39).
Látjuk tehát, hogy a sonkának és a településnek nyelvi szempontból semmi köze sincs egymáshoz (ami persze nem zárja ki a lehetőséget, hogy ott együk életünk legjobb sonkáját).
Hivatkozott irodalom
FNESz. = Kiss Lajos 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–4., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Slíz Mariann 2017. Személynévtörténeti vizsgálatok a középkori Magyarországról. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
