Én is János, kend is János, az Isten is János

Szerző: Hauber Kitti

Ma ünnepeljük a Jánosok legismertebb névnapját. Ahogy korábban már tettük a Katalin név kapcsán, ebben a rövid bejegyzésünkben megosztunk néhány érdekességet a névről.

A János név bibliai eredetű, a héber Johanan névre vezethető vissza. A héber nyelvben a név Jahve, azaz isten kegyeltjére, megkegyelmezettjére utal. Szinte minden keresztény kultúrkörbe tartozó európai nyelvben elterjedt, a magyar keresztnév idegen megfelelői között említhető a Johannes, Johann, Juan, Jean, John, Juhani, Jan, Janez, Jón, Jóannész, Giannis, Giovanni, Ion, João, Ivan, Hans. A nevet több bibliai személy és szent is viselte. A legismertebb ezek közül például Keresztelő Szent János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29), aki Jézus eljövetelét prédikálva hirdette a bűnbánatot és a Jordán folyó vizében magát Jézust is megkeresztelte. Ugyancsak említhető Nepomuki Szent János, prágai pap, Csehország későbbi védőszentje (1340 és 1350 között – 1393. március 20.), aki azzal vívta ki a halálát elrendelő IV. Vencel cseh király haragját, hogy nem volt hajlandó megszegni a titoktartást, miután a hűtlenséggel vádolt királynét meggyóntatta.

Evangélista Szent János (Segna di Bonaventura festménye, forrás: Wikipédia)

December 27-én viszont János apostolra és evangelistára emlékeznek a keresztény egyházak. János, aki egy volt Jézus Krisztus 12 apostola közül, többször is feltűnik a bibliában. Jelen volt többek között az utolsó vacsoránál, elkísérte Jézust az olajfák hegyére, és a kereszten szenvedő Jézus Jánosra bízta édesanyját, Máriát. Jézus feltámadása után az elsők között sietett annak sírjához és részesült a Szent Lélek eljövetelében is. További élete során prédikátorként tevékenykedett. Lévén a legfiatalabb az apostolok közül, János túlélte társait, és az egyetlen apostol volt, aki természetes halállal hunyt el. A bibliai szövegek közül hagyományosan neki tulajdonítják a János-evangéliumot, János három levelét és a Jelenések könyvét is.

A magyar nyelvterületen a János keresztnév a 16–18. században a leggyakoribb férfi keresztnév volt. Innen ered a mondás: „Én is János, kend is János, az Isten is János.” Egészen 1970-ig szerepelt a leggyakoribb, újszülötteknek adott nevek között, így még ma is a tíz leggyakoribb férfinév között van, bár első névként már ritkábban adják a gyermekeknek. A mai mellett számos más napon is ünnepelhetjünk a János nevet: január 23 (Alamizsnás Szent János), 27, 31 (Bosco Szent János), február 8 (Máthai Szent János), 24, március 8 (Istenes Szent János), 27 (Remete Szent János), 28, május 6, 15, 16 (Nepomuki Szent János), június 12 (Szahaguni Szent János), 24 (Keresztelő Szent János), 26 (Szent János vértanú), július 12 (Gualbert Szent János), augusztus 9, 13 (Berchmans Szent János), 19 (Eudes Szent János), szeptember 13 (Aranyszájú Szent János), október 8, 23 (Kapisztrán Szent János), 25 (Beverley Szent János), november 24 (Keresztes Szent János). Becenevei például a Jani, Jancsi, Janika, Jancsika, Jánoska, Janesz, Jáni, Janó – csak néhányat említve a sok közül. Női névpárja a Johanna, Janka és a Zsanett.

János-napi boráldás (fotó: Tóth János/Szent Adalbert Központ; magyarkurir.hu)

A János-naphoz számos népszokás is kapcsolódik. Ekkor szentelték az új bort, amelynek számos jótékony hatást tulajdonítottak. Úgy tartották, segít a fül- és fogfájáson, a házassági gondokon, távol tartja a rossz szellemeket és feloldja a rontást. A templomban megszentelt borból néhány cseppet minden hordóba öntöttek, hogy áldott legyen a jövő évi szőlőtermés is. Ide kapcsolódik a János-áldás szokása is, amely az utolsó pohár bor elfogyasztását jelentette a búcsúzás előtt. Szent János áldása ezzel a házigazdára és a távozókra is szállt.

Felhasznált irodalom

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 1997. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Korona, Budapest.

Fercsik Erzsébet - Raátz Judit 2017. Örök névnaptár. Műszaki Kiadó, Budapest.

Magyar néprajzi lexikon. 2. F–kalotaszegi viselet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.