Miért kerítünk ekkora feneket Fenékpusztának? – Humoros helynevek etimológiája III.
Ha olvastátok a korábbi posztokat, már sejthetitek, hogy azért, mert ez a név sem arra utal, amire elsőként gondolnánk.
Az etimológia, azaz a szófejtés tudománya a szavak, kifejezések eredetét kutatja. Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek vizsgálhatók eredetük szempontjából. A helynevek eredete összehasonlító-történeti vizsgálati módszerrel állapítható meg, hosszú és alapos, történeti adatokat feldolgozó tudományos munka eredményeként. Egy tulajdonnév másik tulajdonnévvel vagy közszóval való összecsengése könnyen lehet véletlen is. Szakszerű, tudományos magyarázat csak azon alapulhat, hogy az adott helynév első, legrégebbről ismert, valamint további történeti alakjaiból indulunk ki, semmiképp sem a maiból.
Sorozatunkban humoros(nak tűnő) helynevekkel és azok eredetével foglalkozunk: vajon a megnevezések hátterében is humoros történetek állnak? A mai képzettársításaink megegyeznek vagy egyáltalán kapcsolatban állnak egy-egy helynév eredetével?
Tehát Fenékpuszta...
Szerző: Harangozó Réka Anna
Fenékpuszta település neve kapcsán a humor forrása, hogy a fenék-ről először az emberi testrészre asszociálunk. Ha azonban belegondolunk, hogy egy lakott terület megnevezésében milyen jellemzők lehetnek relevánsak, belátható, hogy egy testrészünk említése nem segít a település azonosításában, megkülönböztetésében. Ha azon gondolkodunk, hogy vajon minek lehet még feneke, közelebb is kerülünk a névadás motivációjához.
Fenékpuszta egyébként egy Keszthelyhez tartozó, Zala megyei település, a Balaton délnyugati csücskében található. Ezt nem a helyi turizmus fejlesztése érdekében írjuk, hanem mert az etimológia szempontjából is megvan a maga jelentősége. A mai nevével egyező első történeti adat 1907-ből származik, ekkor még két külön szóban írták: Fenék puszta.
A település a huszadik század előtt még csak Fenek névvel szerepel az adatokban, elsőként 1347-ban; majdnem hat évszázadig tehát a mai előtag volt a hivatalos neve. Az ÉrtSz. szerint a fenék második jelentése ’valamely mélységnek, rendszerint vízzel borított mélyedésnek legalsó része, szintje, legmélye, alja’. És itt érdemes felidézni a település elhelyezkedését. A Fenék helynév motivációja a Balatonhoz való közelségből adódóan ebben a második jelentésben keresendő, vagyis az elnevezés a tó visszahúzódásával szárazra került tómederre utal. Az utótag, a -puszta pedig a Keszthelyhez tartozó, egykor a Festeticsek tulajdonában lévő uradalmi majort jelöli (FNESz.).
Hivatkozott irodalom
ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Főszerk. Bárczi Géza – Országh László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962.
FNESz. = Kiss Lajos 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–4., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
